Ellos Deatnu -joavku lea govven dili buođu luhtte ja oaidnán, ahte luosat eai beasa goargŋut rastábuođu čađa. Sii leat juohkán maiddái videomateriála sosiála medias, mas oidno go guolit jorašit buođu vulobealde.
Ellos Deatnu bovdii olbmuid čoahkkanit rastábuođu lusa gáibidit buođu burgima otne bearjadaga. Čoahkkaneami ulbmilin lea čájehit fuola luosa hárrái, muitala luossabivdi Áslat Holmberg Buorre Iđit Sápmi -sáddagis 18.7.
– Dalle mannan háve go finaimet doppe sii fástádalle min gažaldagaide. Dál mii leat oaidnán mo dat buođđu doaibmá, ja mun in jáhke sii čuvvot daid sin iežaset ulbmiliid, Holmberg lohká.
Olmmošjoavku čoahkkanii maiddái suoidnemánu 7. beaivve rastábuođu lusa gažadit eiseválddiid ja ovdanbuktit fuolaset buođus. Báikkálaččat leamašan krihtalaččat buođu doaibmamis ja stuorámus fuollan lea dat, ahte buođđu heađušta deanuluosa goargŋuma.
– Sii lohket ahte ii galgga váikkuhit negatiivvalaččat atlánttalussii. Nu mii leat goit dál duođaštan, ahte dat heađušta viehka olu lusa, Holmberg lohká.
Sii áigot bivdit Norgga eiseválddiid gaigut buođu eret, danin go sii oaivvildit ahte buođđu ii bálval dasa ásahuvvon ulbmila.
Norgga eiseválddit oaivvildit, ahte luosat besset buođus čađa
Buođus vástidit Norgga eiseválddit. Ovdal buođu giddema sii lohke, ahte jus ollu atlánttaluosat bisánit buođu áiddi gurrii, sii vihkkedallet buođu rahpama.
Dattege Norgga eiseválddiid mielde luosat besset buođus čađa.
Roar Sandodden Norgga Šibitdoavttirinstituhtas lohká, ahte sii leat ožžon buođus máŋga čuođi iešguđet sturrosaš luosa ja luoitán daid. Sii leat maiddái maŋimus guokte beaivve rahpan unna oasi buođus go oidne buođu vuolabealde luosaid.
– Mii leat čuvvon dili dárkilit skádjaseasaniin ja dahkan rehkenastimiid Norgga luonddusuodjalaninstituhtta NINA vehkiin, Sandodden muitala.
Sandodden oaivvilda, ahte sis lea buorre kontrolla das mii buođu vulobealde lea. Sii čuvvot dili drone-girdiiguin ja skádjaseasaniin. Son muitala, ahte sii leat luoitán buođu čađa registrerejuvvon luosa, mii lei sullii 124,5 cm guhkkosaš.
Registreremiid mielde buođu čađa leat vuodjan oktiibuot 450 luosa ja dasa lassin sii leat luoitán buođu čađa badjel 1000 luosa.
Báikkálaččat eai leat ovttaoaivilis Norgga eiseválddiiguin
Holmberg goittotge muitala, ahte sii leat govvamateriálain oaidnán, ahte erenomážit stuorra luosat eai fikka buođus čađa vaikko dat livččiige rabas.
– Ovdalgo sii giddejedje buođu, mii govviimet ja doppe lei golmma mehter gaska dan áiddis. Eai dat luosat vuodjan dan čađa. Deanuluossa lea nu árgi, dat ii bahkke gosa beare. Muhtin guoli leat oaidnán badjel vahku jorramin das buođu vulobealde.
Danin sii áigot buktit eiseválddiide duođaštusaid ovdan. Holmberg oaivvilda, ahte ruoššaluossa ii leat nu stuorra áitta, ahte rastábuođđu livččii buoret molssaeaktu.
Nubbi bealli áššis lea Holmberg mielas maiddái dat, gii beassá bivdit ruoššaluosaid. Son lohká, ahte sii mielas gal bivddášedje ruoššaluosaid ja lea boastut go dál Norgga eiseválddit bivdet buot luosaid.
– Miihan leat hárjehallan dáppe bivdit buggeluosaid nu áinnas maiddái bivddášeimmet. Das lea sáhka maiddái sállaša juogadeamis. Iihan dat gula gosage ahte Norga álgá oamastallat dan ođđa luosa ollásit alcces, Holmberg lohká.
Sámit galget eambbo čuollat vuoigatvuođaideaset, oaivvilda báikkálaš
Deatnogáddelaš Niillas Somby lea mielde miellačájáhusas. Son oaivvilda, ahte sámit galggašedje nannoseappot bargat eamiálbmotvuoigatvuođaideaset ovdii Deanus ja bidjat buođu eret.
– Lean vehá heahpanan sámi álbmoga ektui go dat leat leamaš nu láivvit. Eai leat dán rádjai iežaset vuoigatvuođaid beare čuollan, dadjá Somby.
Son buohtastahttá Deanu dili ovtta Kanáda luossajohkii. Doppe báikkálaš eamiálbmot hálddaša ieš joga, gos ellet máŋga iešguđet luossanáli.
– Johka buhtista fas ieš iežas, dat ii leat mihkkige katastrofaid, lohká Somby ja čujuha dasa go ruoššaluosat jápmet ja guohcagit johkii gođđima maŋŋá.
