2010. április 27., kedd

Trinity

Újabb képek a Trinityről, így azért szebb. Nem egy örök szerelem, de helyeske. Tolnai gyapjú egyébként, és mittudoménhányas tű, hatos, asszem. Lekopott. Ja, azt tudom, hogy nem szimmetrikus, mert elkapkodtam a blokkolást. Meg ott a szélén kidőlt az egyik gombostű is, vagyis kirúgtam. Azóta megigazítottam kissé, de új fotókat már nem készítek.




Freud talán sírna, én röhögök

Így sikerült egy oktatónak elkezdenem egy levelet, hogyaszongya: "Kedves Kanár Úr!"

Még valamit befejeztem

Ez itt egy Trinity kendő.
Tegnap, amikor az NCIS végére a kötőtű is kiesett a kezemből, már csak a leláncolás volt hátra, ezt ma reggel megejtettem, aztán már vittem is ki az erkélyre fotózni. Mérsékelt eredménnyel.
Majd mutatom formára igazítás után is, ezzel ma délután fogok játszani.

2010. április 25., vasárnap

De legalább ügyes

Egyik telefontok. Ajándékba. Kicsit még mindig csámpás, de egyszer akkor is rájövök, hogy kell szépen elfogyasztani a gombolós csücskét.



Másik telefontok. Szerintem a legjobb, ami a maradék uruguayi marhatarkával történhetett :-D És nézzétek csak, ezzel a kapucnis megoldással egész jól kiküszöböltem a béna ferde gombolódást.

Mekkora bulikirálynő vagyok

Akkora, hogy a koncertről, amire a Csajok elvittek, kb. a harmadik szám után elmenekültem, mert HANGOS volt...
Már előtte is kínlódtam, hogy nincs is igazán kedvem bemenni (kuss, bejössz), meg nem biztos hogy megéri megvenni a jegyemet, ha én esetleg félóra múlva meglógok, inkább hazamennék most (kuss, nem mész sehova), aztán bementünk, de túl közel álltunk a hangszóróhoz, és a zene első hangjára nekem akkora lett a gyomrom, mint egy szem földieper, és asszem, talán a fülemen próbált kijönni. De hát tényleg jó zene volt, meg hát a Csajok is mit szólnak, ezért meghallgattam az első negyedórát, aztán pánikszerűen távoztam.

Meg kéne szerezni ezt a Naprát itthonra, és hallgatni szépen halkan. A Csajok most egy darabig biztos úgysem hívnak sehova.

2010. április 21., szerda

Best of Öcsém

Legfőbb ideje, hogy vele is megismerkedjetek.

Lomtalanítani próbál a mamánál, de aki próbált már valaha egy mamánál lomtalanítani, az tudja, hogy ez korántsem egyszerű, mert minden kell, minden jó még, vagy ha nem, akkor biztos jó LESZ még valamire.

Öcsém hősiesen próbálkozik, de nem halad valami fényesen. A kamrában motozunk ketten, közben morog.

- Ezt a szekrényt például nem lehet kidobni, mert benne vannak a befőttesüvegek.
- Aha. Hát ez ciki.
- A rohadt befőttesüvegeket meg gondolom, azért nem lehet kidobni, mer' akkor mit raknánk a szekrénybe.

Méghogy én "cukkeeeeeeer"?????

A szép új rózsaszín pendrájvom kapcsán Rózsaszín Pöttyök valamiféle lelki rokonságot érzékelhetett kettőnk között, és megjutalmazott a Cukker Blogger díjjal. Ezzel itt, ni.


Köszönöm szépen a díjat, nagyon örülök neki, és cserébe megígérem, hogy soha, de soha nem leszek cukker ezután sem :-D

A kedvencekkel bajban leszek, mert nekem igazából nincsenek.

Kedvenc íróm: általában Gabriel García Márquez, de most éppen a többedik Steinbeck-rajongó korszakomat élem.
Kedvenc könyvem: ilyenem asszem, nincs. Vagy túl sok van. És nem is feltétlenül a kedvenc íróimtól :-)
Kedvenc italom: bor. Főleg vörös. Főleg száraz. Meg persze a kivételek...
Kedvenc ételem: ilyenem sincs. Imádok főzni, és csak egy kicsit vagyok válogatós. Sok mindent szeretek (és mennyi mindent nem is kóstoltam még...).
Kedvenc énekesem/énekesnőm: nincs, keveset ismerek, nem is haladok a korral.
Kedvenc színészem/színésznőm: nincs, keveset ismerek, nem is haladok a korral.
Kedvenc együttesem: nincs, keveset ismerek, nem is haladok a korral. Muszáj? Quimby. Kispál.
Kedvenc DJ-m: nincs, egyet sem ismerek, és a jövőben sem óhajtok megismerni egyet sem.
Kedvenc dalom: nincs. Vagyis szinte minden héten van egy, ami épp a fejemben szól.
Kedvenc színem: lila (de lehet, hogy 5 perc múlva a bordót vagy a kéket mondanám).
Kedvenc sorozatom: NCIS (de lehet, hogy 5 perc múlva Dr. House-t mondanám).
Kedvenc mozifilmem: nincs, keveset láttam, keveset nézek, beszűkült az érdeklődési köröm.
Kedvenc hangszerem: nincs, de az orgona hangját szeretem.
Kedvenc hónap: április? május? szeptember? december? - hát így ilyen sorrendben, mondjuk.
Kedvenc napom: egyértelműen a hétfő.
Kedvenc évszakom: a tavasz és/vagy az ősz
Kedvenc napszakom: szerintem imádnám a kora reggelt, de még sosem láttam, mert nem bírok felkelni.
Kedvenc sportom: a pilates az sport? Egyébként inkább a korcsolya.
Kedvenc bloggerem: akkor sem tenném közhírré, ha lenne.
Kedvenc kommentelőm: akkor sem tenném közhírré, ha lenne.
Kedvenc idézetem: MINDENKÉPPEN :-D

6 blogger, akinek továbbadom: Nem merem, mert elküldenek a zsályába, ha lecukkerezem őket :-D

Best of Mariska

Csúnyán tönkrement a pendrájvom - igen, köszönöm, tudom, hogy nem így írják -, mondtam is az Illetékesnek, hogy jól jönne egy a szülinapomra. Az ideális ajándék kiválasztását még a következő támpontokkal is segítettem, szerintem hatékonyan:
- És milyet szeretnél?
- RÓZSASZÍNŰT!!!!!!
- Hülye. Akkor úgy kérdezem, hogy mekkorát?
- Hát TUDOD, olyan picikét.

2010. április 18., vasárnap

Best of Mama

Van egy nagyon komoly pólóm, halvány rózsaszín (mert az ugye illik az egyéniségemhez), és az elején egy fekete-fehér képen Derrick meg Harry látható akció közben, kezükben pisztollyal.

- Gyere Mama, nézd meg a pólómat, felismered, ki van rajta?
- Nem látok én semmit.
- Vedd fel a szemüveged.
...
Felveszi.
...
- Hát ez a PSOTA IRÉN.

:-D

Dióhéjban ennyi

Ez volt tegnap. Mármint az érdemleges események nyilván a túlparton történtek.


Most pedig megpróbálok - végre - eljutni a nagyanyámhoz :-)

2010. április 16., péntek

Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása

Kondiscsávó kollégám a héten akkorát esett a lépcsőről, mint a nagykabát. Mer' mindig rohan. Kábé felnyomta a bokáját a térdéig, a helyszínről a mentősök saját lábán távozott, az akció eredménye csavarban mérhető. Kettő.
Fentiek fényében javaslom a Tisztelt Felsővezetéknek, hogy a liftben kihelyezett tiltó ábrákra való állandó, és egyébként szemmel láthatólag tök fölösleges hivatkozás helyett - ne szálljunk be kajával, piával, kutyával, stb. hanem ezekkel állítólag menjünk inkább gyalog, ámbár nem látom be, hogy mennyivel jobb, ha a kávémat nem a liftben, hanem a lépcsőn öntöm ki - legyen szíves haladéktalanul felhívni az alkalmazottak figyelmét, hogy a lépcső használata kifejezetten káros az egészségre.

Háló(zsák)-társ-kereső

Jobboldalt záródó (ezért jobb kézzel nehezen kezelhető) hálózsákom részére szembecipzáros, ellenoldali partnert keresek, alapvetően egyéjszakás kalandra, teszt jelleggel. Különösen jól összeillő cipzárak találkozásakor a komoly kapcsolat ugyan kizárt, de összeférhetetlenség esetén részemről a végleges hálózsákcsere azért szóba jöhet :-D

2010. április 15., csütörtök

Most már megmaradok

Onnan gondolom, hogy ma délután kedvem támadt rendezkedni a konyhában. Ez a héten még nem fordult elő, mert a napokban összejöttem valami gusztustalan rhinovírussal, vagy hogy is hívják sznobul a sima A/4-es náthát, na mindegy is, annyira le voltam törve, mintha legalábbis pasi lennék. Délutánonként hazajöttem, és roppantul sajnáltam magam a hőemelkedésem meg a piros orrom miatt. Levegőt még mindig nem kapok (vannak bizonyos nézetek, melyek szerint ez így pont jó is lenne, ha a továbbiakban minél kevesebbet lélegeznék), de azért már nem vagyok annyira elanyátlanodva. Ez ma egy kis pakolászásban nyilvánult meg.

Más elméletek viszont arra engednek következtetni, hogy nálam igazából az utal komoly rendellenességre, ha véletlenül nekiállok rendet csinálni.

2010. április 8., csütörtök

Alvási szokások

Időnként felbukkan a Zinterneten mindenféle kérdőív meg felmérés (többnyire valamelyik matracgyártó cég reklámja, akik éppen megint feltalálták a spanyolviaszt), ami a nép, az istenadta nép alvási szokásait hivatott feltérképezni. Feleletválasztós tesztek ezek, és lehet, hogy minden kérdésnél választhatom azt is, hogy "egyéb", de biztos nem arra gondoltak, amit én tegnap produkáltam.

Előrebocsátom: én sem tudom, hogy csináltam.

Reggel a lepedőm a padlón hevert gubancban, (ez mondjuk rendszeres, már meg sem lepődöm, oda kéne szögelni a lepedőmet az ágyhoz, de szerintem akkor is leszerkeszteném valahogy), én meg valamikor megfordítottam a paplant, kigomboltam a huzatot (vagy kigombolódott...), és BELEBÚJTAM :-o
Arra ébredtem, hogy az egész miskulancia megtekeredett, és beszorultam :-D

Elég nehéz lehetett mindezt kivitelezni, büszke is vagyok magamra.

A Medve nem, ő csak annyit mondott, hogy minek nekem egyáltalán lepedő meg paplan, bőven elég lenne egy hálózsák... azt TALÁN tudnám rendeltetésszerűen használni.

Kendők

Nem húzhatom tovább az időt, oda kell adnom a kolléganőmnek a Swallowtailt és a Springtime-ot is. Már napok óta készen vannak, csak le akartam őket fotózni. De valahogy mindig elmaradt. Most aztán megvártam, hogy már pont ne legyen elég világos, aztán kimentem az erkélyre kendőt fényképezni. Maszatos géppel, de ezt csak utólag vettem észre, amikor rendkívül bután néztem, hogy mér' van minden képen ugyanott olyan homályos foltféleség :-)
Ez most már így marad, a lencsét pedig majd megtörölgetem a szemüvegtisztítómmal.

Ja.
Ha valaki esetleg úgy érezné, hogy mostanában túlzottan rá vagyok izgulva a kollázsok készítésére, hát..... neki igaza van :-)

Swallowtail, uruguay-i fingering tarka.


Springtime Bandit, uruguay-i fingering, Beautiful

2010. április 5., hétfő

Juditkát csúnyán átverik, végül inni megy

Szombat este kicsit kimozdultunk. Judit húgom momentán teljesen rá van csavarodva az egyik cimboránkra és a feleségére is, hálisten a vonzalom kölcsönösnek mondható, így nem olyan nehéz őket rábeszélni egy-egy közös programra.

Szombaton például el akartunk menni sörözni (Juci nem, ő üdítőzik). A Nyugatinál találkoztunk.
- Gyere Judit, beülünk valami krimóba.
- Nemmmmm akarok krimóba menni.
- Akkor presszóba megyünk, az jó lesz?
- Igen.

És így történt. Nem krimóba mentünk, hanem presszóba :-D

A tervek és a megvalósulás

Párbeszéd:
- Kéne mosogatni. Meg vasalni is. És rendet rakni.
- Aha, persze. Amint kiteszem a lábam, leülsz Dr. House-t nézni. Meg kendőt kötni.

Ismer ez engem valahonnan, vagy mi? :-D

2010. április 4., vasárnap

Family album

Egy igazán remekül sikerült fotó az öcsémről meg rólam, erre még az unokáink is büszkék lesznek :-D

Gyermekmunka

Szegény Juditkát szanaszéjjel dolgoztattuk.

Móka és kacagás

Meg a büdös kutya, ugye.

2010. április 3., szombat

Vettem epret, de minek

Valójában engem evett a fene az eper után, ilyenkor mindig ráfogom a kis Juditkára, hogy csakis az ő kedvéért van az egész :-)
Az eper persze tök ízetlen vacak, és Juditka egyelőre rá se nézett, de ezen igazából nem annyira lepődtem meg.
Szerintem azért meg fogjuk enni. Vagy ha nem, hát turmix.

Retket is vettem, azt bezzeg lopja a gyerek a hűtőből, és eszi koszosan, most el is zavartam, hogy mosson meg egy jó nagy kupaccal magának. Mondjuk gyanús, hogy így már nem lesz annyira izgi :-D

És még mit vettem? Egy helyes kis cserépkancsót, hogy végre ne abban az undorító műanyagdobozban tároljam a fakanalakat :-D

2010. április 2., péntek

A többi részeim

Öcsém meghozta a Kisjucust.
Egy cimborája is vele volt (úgy látszik, mióta múltkor lerobbantak Miskolc felé, még mindig nem szívesen megy egyedül).
Beszéltünk napközben, kértek vacsit, ígértem nekik pizzát, és meg is sütöttem.
Hármat: egy sonkásat, egy szalámis-lilahagymásat, és egy gombásat Juditnak.
A sonkásat túl vékonyra nyújtottam, és nagyon ropogós lett, azt csipsznek ettük :-)
A többi jó lett.

És ha csak egy kis időre is, de itt voltunk mind.
Legközelebb vasárnap lesz ilyen.
Szeretem, amikor nincs semmi érdekes, csak egymás közelében vagyunk.

Színtani ismeretek

Az egyik uruguayi fonalat kolléganőmnek rendeltük. Sokat nem foglalkoztam vele, megadtam neki a weblap címét, kiválasztotta, amit szeretne, átküldte a linket, én meg nyomtam a kontrolcé kontrolvét, melléírtam a saját linkjeimet, aztán elküldtem Erikának.

Megjöttek a fonalak, és nem hittem a szememnek, konkrétan felnyüszítettem, mikor megláttam a kolléganőmét, három olyan brutális színből van összerakva, hogy csak na, ránézel, és megerőszakolja a szemedet. Az, hogy rózsaszín, zöld, és szürke, még nem mond semmit, még csak fel se készít a valódi látványra. A szürke egyébként gyönyörű, valami nyomokban-kéket-is-tartalmazó sötétszürke, de a zöld meg a rózsaszín, hát azokról konkrétan a szövegkiemelő filctollak jutnak az eszembe.

Felgombolyítva már nem annyira durva azért, a kitekert motringban volt az igazán ütős, amikor láttam egy kört háromfelé osztva, három, első ránézésére tökéletesen-össze-nem-illő színből :-)

Most mit mondjak, kicsit kételkedtem.

Aztán megvontam a vállam, gombolyítani kezdtem, és közben járt az agyam, hogy mi az ördög legyen belőle (kolléganőm Kirit szeretett volna, de elég kategorikusan kijelentettem, hogy Kirit_azt_még_egyszer_nem, legalábbis most egy JÓ darabig nem). Azt tudtam, hogy viszonylag nagy mintásat kell keresnem, és nem túl csipkéset, mert ez a szín szerintem úgy kb. mindent megöl. Jó, akkor Springtime Bandit, azt kötni is nagyon szeretem.

Kénytelen vagyok beismerni, hogy rabul ejtett, függő lettem, a szemem nem bírom levenni róla, az agyam meg kombinál. Nem lesz két egyforma levél, fura, indokolatlan mintázatokban adja ki magát a fonal három elvetemült színe, és én nézem, és alig várom, hogy a következő hogy fog kinézni, és jaj nekem.

Mondjuk én nem hordanék ilyen színeket, de látom már, hogy ezt a kendőt élvezet lesz megkötni.

Időközben annyit bámultam, hogy szépen lassan megfogalmazódott bennem a színárnyalatok neve is. Nem is tudtam, hogy ismerek ilyeneket.
Antracitszürke.
Banánzöld.
Magenta.

Tök jó, hogy mára szabadnapot kaptunk, megvan, hogy mivel fogom tölteni, lehet, hogy megint nem a konyhaszekrény kipakolásával :-)

Illusztráció:

2010. április 1., csütörtök

A mai nap jósága

Kaptam ma egy Good Food magazint, hurrá, hurrá!!!!! :-)
Brüsszelből hozták nekem :-)

Szerintem velem annyira egyszerű jót tenni :-D