Virágözön

Na végre megérkezett a meglepetés! Mindig mondom, hogy az elsőbbségi egy akkora átverés, hogy szégyen ezért pénzt lehúzni. Elég sokat küldözgetek mindenfélét postán, képeslapot, levelet, ajánlott csomagot, és komolyan mondom, nincs különbség az elsőbbségi és a normális között, csak árban. Ez nagyon feltűnő, ha az ember mindig ugyanonnan ugyanoda küld, esetemben Lyon és Budapest között. Visszafelé ugyanez a helyzet. Mindegy, ennyi volt a bosszankodás, a lényeg, hogy még idejében megérkezett, már ezért hálás lehetek a postának!:)
Szóval a gimis barátnőm "hosszú töprengés és próbaidő letelte után" férjhez megy:) Az esküvőn nem tudok ott lenni sajnos, viszont megegyeztünk, hogy kap tőlem legyezőt vagy szütyőt:) OK, lett mindkettő, szettben. A nehézséget az okozta, hogy inkább modern legyen, mint vintage. Kihívás:) Legyen cuki, de ne giccses, a színek fehér és bordó. A cuki szóra koncentráltam, némi rajzolgatás után ez született:

Meg a szütyő, amit egyszerűre hagytam, a négy oldalán csak egy-egy ugyanolyan virág díszeleg, mint a legyezőn és egy kis bojt az alján, ugyanabból a 777-es DMC-ből. Hát... a szütyő mintája igazából egy Régensség korabeli utánzat, nem lehetett nem belecsempészni Emmát is a dologba:)))

A legyező ezúttal pamut organdiból készült. Eredetileg selyemre akartam, de nem kevés nehézségem akadt vele, valljuk be, teljes kudarc. Jött a B-terv, az organdi és győzött! Kellően átlátszó, úgyhogy a hímzés, aminek nem tudom a nevét, franciául "point d'ombre", vagyis árnyék-öltés, nagyon jól mutat rajta! Ugyanebből készült a szütyő is, a bélés, nos, nem fogjátok kitalálni, a kedvenc 100 éves nagymamaterítőm!:) Az a damaszt egyszerűen olyan puha, olyan puha, olyan puha!! A kettő között nincs bélésanyag, csak egy réteg puplin, ami szép fehér, jó háttér az organdinak.

A csipke 80-as fonalból, neten talált mintából. Sok hezitálás után a kontúr egy szál 8-as és osztott hímző egy szálával készült (DMC 777 színnel:)) Egyébként nem ennyire rózsaszínű, csak megtévesztő a fényképen a rózsaszínű háttér az átlátszó anyag mögött, inkább szép fehér az összhatás:)

És amikor fényképeztem, nézem a kamera keresőjében, MI AZ A FEKETE OTT???

Pózolni jött az úr. Elrontott kép, de elég romantikus:)

És még két személyes kép, de hát az inspirációnak is itt kell lennie, honnan jött a virágözön ötlete:) A zuram és én, amikor még tavasz volt és azzal játszottunk:) Így árasztjuk el jókívánságainkkal Szandrát és Tomit:))

Édes kis semmiség

Az odnoklassniki.ru oldalon, ami az orosz közösségi oldal, mindig nagyon lelkesen nézegetem a keresztszemes fórumot, mert hát köztudott, hogy az orosz nők egyszerűen hihetetlen dolgokat tudnak alkotni! Van egy hölgy, akinek a képei felett én szinte sírok, sajnos akármennyire is kerestem, nem találtam blogot tőle, az oldalon meg regisztráció nélkül nem látni az albumait, szóval nem tudom linkelni. Sokat dolgozik régi, alig olvasható mintákból, olyan kis virágos gobelineket hímezget és gyönyörűen önti formába a végén, táskák, kis tükrök, dobozkák, mindezt sok csipke, porcelán, virág között fényképezve. Miután tegnap megint fájlaltam a szívemet nála, úgy döntöttem ahelyett, hogy nyafogok, inkább készítek valamit az ő világából.

De azért az enyémből is tettem hozzá ! Imádom a miniatűr kézimunkákat, és imádom a kis, ovális nyitható medálokat, így felhasználásra került a Gyöngyhalászban halászott 200 forintos medálka és egy darab 20 öltés egy centin (csak fényes nappal, az ablak alatt hímezhető 52-es méretű) selyemszita.

Sikerült egy alig olvasható, rossz minőségű petit point mintát is találnom:)) 

Nem egy nagy munka, de gondoltam, megmutatom:) A ragasztó szabad szemmel nem is látszik a széleken, mert sikerült lekaparnom. Az 50 mm-es objektív fordított felszerelésével masszívan makrózott kép tanúsága szerint mégsem:)