16 öltés/centi selyemszitán, 3x4 centi, benne 22 szín. A miniatűr az én világom:) A minta ezúttal egy már előre jól olvashatóvá rajzolt bécsi petit point minta Raffaella Serena Embroideries & Patterns from 19th Century Vienna c. könyvéből.
Mert a bécsi petit point boltok is mindig beteggé tettek, de most végre eljött az ideje, hogy nekem is legyen olyanom!:))
És amilyen kicsi, mégis milyen egyenletesek az öltések! Erre igazán büszke vagyok, mert ilyen piciben még soha nem sikerült szépen hímeznem, aztán azzal nyugtattam magam, hogy a legtöbb ember úgysem látja, olyan pici :)) Igazából csak most már tudom, hogyan kell helyesen csinálni. Két hete, amikor Párizsban voltunk, bementünk egy ooooooolyan boltba, de oooooooolyan boltba, hogy én hűűűűűűűűűűűű!!! Szóval értitek, na, csodaszép volt:) A néni kaján vigyorral ismerte be, hogy a honlapjuk nem sokat tartalmaz abból, hogy milyük van:) Gobelinbolt és mutatott egy nagyon jó könyvet, amit megvettem, mert mit tehetek, a könyvekért odavagyok, bár pár éve úgy tűnik, inkább a különböző technikákról gyűjtök, mint konkrét mintákat.
És abból a könyvből olvastam ki, hogy a francia gobelin nem motívumonként készül, mint ahogy azt mindig Magyarországon láttam, tanultam, hanem soronként, minden szín külön tűvel, ha átlós öltéssel, átlósan haladunk, ha függőleges öltés, akkor vízszintesen haladunk. SORONKÉNT. Minden színnek külön fonala és tűje van. Hm. Eszerint kifejezetten tilos kihagyni egy öltést egy sorban és visszatérni egy másik színnel később, nem, nem, soronként, mindent egyszerre, motívumot, hátteret, mindent. Akinek ez érthetetlen, mint nekem is volt, annak kerestem egy képet, tessék:
A kép innen van: http://www.bucherie.com és van ott videó is, hogy kell csinálni, például a point d'Hongrie-t, vagyis a magyar öltést, vagy magyarországi öltést:) http://www.bucherie.com/french/comment-point-gobelin-hongrie.asp
Mindegy, hogy egyszálas kanaván, mint ez, vagy dupla szálason (amit pénelope-nak hívnak franciául), mindegy, milyen öltést használsz (mert nem csak a sima átlós van, hanem azon kívül még van vagy 100!!!) mindig így kell. Hát én akárhogy kerülgetem, nézegetem a gobelineket, amik vannak itthon nálam, nem, szerintem nekem nem menne egyszerre, soronként hímezni, mintát, hátteret mindent. És próbálom kitalálni, hogy megszokás kérdése vagy csak jobban kijön a minta, ha motívumonként készül, nem tudom, azért kipróbálom majd, ha elég bátorságot gyűjtöttem:) Ez a virág leszámolható minta volt és nem is telibe hímzett, úgyhogy úgy döntöttem, nem kell követnem ezt a francia technikát:) Viszont ami egy csodálatos tanács volt abban a könyvben, amivel eddig nem találkoztam, pedig pofonegyszerű és ettől lettek ilyen csudaegyenletesek az öltések: ne ölts fel olyan lyukban, amelyikben már van fonal. Olyan lyukba csak le, visszaölteni kell. Tehát alulról felfelé mindig teljesen üres lyukból mész és fonalat már tartalmazó lyukba mész le a tűvel. Egyszerű és gyönyörűen egyenletes eredményt hoz! Ettől egyébként egész csinos hátoldalam is lett, nem az a katonás vonalkás. Jobban eszi a fonalat viszont, de miniatűrben az ember gyakorlatilag rendes hímzésből visszamaradt 10 centis nyesedékekkel dolgozik úgyis. Ezt a csak üres lyukból felfelé öltős szabályt akkor tudod követni, ha tényleg soronként haladsz, de ha motívumonként, vagy színenként, akkor azért néha előfordul, hogy már mindkét lyuka az öltésnek foglalt, szóval megszegtem én ám a szabályt... elneveztem kompromisszumnak:)))
Mert a bécsi petit point boltok is mindig beteggé tettek, de most végre eljött az ideje, hogy nekem is legyen olyanom!:))
És amilyen kicsi, mégis milyen egyenletesek az öltések! Erre igazán büszke vagyok, mert ilyen piciben még soha nem sikerült szépen hímeznem, aztán azzal nyugtattam magam, hogy a legtöbb ember úgysem látja, olyan pici :)) Igazából csak most már tudom, hogyan kell helyesen csinálni. Két hete, amikor Párizsban voltunk, bementünk egy ooooooolyan boltba, de oooooooolyan boltba, hogy én hűűűűűűűűűűűű!!! Szóval értitek, na, csodaszép volt:) A néni kaján vigyorral ismerte be, hogy a honlapjuk nem sokat tartalmaz abból, hogy milyük van:) Gobelinbolt és mutatott egy nagyon jó könyvet, amit megvettem, mert mit tehetek, a könyvekért odavagyok, bár pár éve úgy tűnik, inkább a különböző technikákról gyűjtök, mint konkrét mintákat.
És abból a könyvből olvastam ki, hogy a francia gobelin nem motívumonként készül, mint ahogy azt mindig Magyarországon láttam, tanultam, hanem soronként, minden szín külön tűvel, ha átlós öltéssel, átlósan haladunk, ha függőleges öltés, akkor vízszintesen haladunk. SORONKÉNT. Minden színnek külön fonala és tűje van. Hm. Eszerint kifejezetten tilos kihagyni egy öltést egy sorban és visszatérni egy másik színnel később, nem, nem, soronként, mindent egyszerre, motívumot, hátteret, mindent. Akinek ez érthetetlen, mint nekem is volt, annak kerestem egy képet, tessék:
A kép innen van: http://www.bucherie.com és van ott videó is, hogy kell csinálni, például a point d'Hongrie-t, vagyis a magyar öltést, vagy magyarországi öltést:) http://www.bucherie.com/french/comment-point-gobelin-hongrie.asp
Mindegy, hogy egyszálas kanaván, mint ez, vagy dupla szálason (amit pénelope-nak hívnak franciául), mindegy, milyen öltést használsz (mert nem csak a sima átlós van, hanem azon kívül még van vagy 100!!!) mindig így kell. Hát én akárhogy kerülgetem, nézegetem a gobelineket, amik vannak itthon nálam, nem, szerintem nekem nem menne egyszerre, soronként hímezni, mintát, hátteret mindent. És próbálom kitalálni, hogy megszokás kérdése vagy csak jobban kijön a minta, ha motívumonként készül, nem tudom, azért kipróbálom majd, ha elég bátorságot gyűjtöttem:) Ez a virág leszámolható minta volt és nem is telibe hímzett, úgyhogy úgy döntöttem, nem kell követnem ezt a francia technikát:) Viszont ami egy csodálatos tanács volt abban a könyvben, amivel eddig nem találkoztam, pedig pofonegyszerű és ettől lettek ilyen csudaegyenletesek az öltések: ne ölts fel olyan lyukban, amelyikben már van fonal. Olyan lyukba csak le, visszaölteni kell. Tehát alulról felfelé mindig teljesen üres lyukból mész és fonalat már tartalmazó lyukba mész le a tűvel. Egyszerű és gyönyörűen egyenletes eredményt hoz! Ettől egyébként egész csinos hátoldalam is lett, nem az a katonás vonalkás. Jobban eszi a fonalat viszont, de miniatűrben az ember gyakorlatilag rendes hímzésből visszamaradt 10 centis nyesedékekkel dolgozik úgyis. Ezt a csak üres lyukból felfelé öltős szabályt akkor tudod követni, ha tényleg soronként haladsz, de ha motívumonként, vagy színenként, akkor azért néha előfordul, hogy már mindkét lyuka az öltésnek foglalt, szóval megszegtem én ám a szabályt... elneveztem kompromisszumnak:)))