"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Kialakult a rutin, amivel most már jó kenyereket tudok sütni. Szerdán reggel V. munkába menetel előtt kirakja Állatkát a konyhapultra. Délutánra  szépen szobahőmérsékletű lesz. Ötkor kikeverem a 3-4 veknihez elegendő tésztát. Este, vacsora után formázom, bekerülnek a hűtőbe. Másnap reggel V. kiteszi őket a konyhapultra, délután hazajövök, és forró kövön kisütöm őket. S az esetek többségében remek kenyerek születnek. A múltkor a piacon egy néni valósággal megdicsért, amiért veszem a fáradtságot, és megsütöm őket, s az imént pedig sms-t kaptam egy piaci kollégától, hogy milyen finom a kenyér, amit vett. Érdemes csinálni :-) Ez a munkamenet tolódhat egy nappal, ha szerda este dolgom van, pl. piaci meeting, vagy előadás Dublinban. Olyankor a sütés péntek estére tolódik, de amennyire megfigyeltem, a kenyérnek nem árt, ha kicsit hosszabban ül a pulton, sokkal fontosabb, hogy a kő és a sütő jó forró legyen, sok gőzzel... *** Ma magyar nap volt... Magyarokkal találkoztam a...

Régi sztori a mai cím, illetve az azóta is sokat emlegetett mondás eredete: Péter és Mónika, azóta már Budapesten élő ismerőseink vásároltak egy boltban, és magyarul beszélgettek maguk között. Nem messze tőlük idősebb magyarok vásároltak, akik meghallották Mónikáékat beszélgetni, s más magyarokkal lehettek együtt, mert (Péterék füle hallatára), már a pénztárnál állva átkiáltottak valakiknek: "Képzeljétek, magyarokba botlottunk!" Pedig nem szólították meg Péteréket, csak megállapították, hogy ők is magyarok. Miután sikerült így teljesen humortalanná tennem a humoros esetet, elmesélem, hogy én is magyarokba botlottam. A neten. Nemcsak ott, hiszen jártamban-keltemben elég sokszor hallok magyar szót, a minap a TK Maxx-ban tobzódtam, amikor mögém került a sorban két magyar hölgy. Vagy az utcán megy el mellettem fiatal pár, s magyarul beszélgetnek. A sarki kávézóban is dolgozik egy magyar hölgy, ha még ott van, nem tudom, de rendelt tőlünk egyszer Pippa Pig-es tortát, s magyar...

Néhány bejegyzés a Totalcar nyomán, a v8-asok fórumáról (ők azok, akik saját maguk összeszervezkedtek, saját pénzből, saját kocsival, s mentek kaját főzni Kolontárra, bográcsban, sátorponyva védelmében, az egyik taguk ott lakik/ott, adnak ételt mindenkinek, aki kér): " Képzeljétek, ma szólt a Vöröskereszt Gy-M-S megyei igazgatója, hogy "Mi ez? Mi van itt?” Nem felelünk meg a Köjál-előírásoknak. Hárommedencés mosogató, stb. Robival csak összenéztünk, és utána a nőre. Elment! Tudta, hogy jobb, ha elmegy. Holnap viszont jönnek a Köjáltól. Kihívta őket. Ezt nem akarom elhinni, hogy itt egy katasztrófa a nyakunkon, és a legnagyobb gondjuk a szabadban főzés ! Ajtofelfa 2010-10-08 21:33:54 Akkor ott verekedés lesz. De lehet, hogy csak verés. bone 2010-10-08 21:34:14 Bazz. Szögezzétek oda egy raklapdarabhoz, vigyetek oda három mosdótálat, hogy akkor mosogasson! Nem látja az eldobható tányérokat és kanalakat? ... bone 2010-10-09 12:30:36 A személyes történetektől lesz megrázó egy ilye...

Kedves Ági és Péter, nagyon-nagyon köszönöm, hogy eljöttetek a piacra, és meglátogattatok minket. Remélem, ízlett a kenyér! Elnézést, de lányos zavaromban elfeledtem telefonszámot, vagy valamilyen elérhetőséget kérni. Ki tudja, mikor jöttök el újra, elég távol esik a piac a lakóhelyetektől. Szeretném Veletek felvenni a kapcsolatot, mert kiváncsi volnék, hogy Ági, te hogyan dolgozol a kovásszal. Azt a beszélgetést nem sikerült befejeznünk. Érdekelnének a részletek. Mennyit készítesz, mennyit használsz fel, milyen kenyérhez és hasonló műhelytitkok. A profilomra felraktam az email címemet, kérlek, írj nekem! Jó volt Veletek találkozni, igazán megtisztelő volt az érdeklődésetek! Mesélted, Ági, hogy magad sütöd a kenyeret. Hadd ajánljak figyelmetekbe egy vajat a kenyér mellé - az uram találta a Dunnes Stores-ban -, ami eddigi tapasztalataink alapján a legjobb vaj az országban. Házi vaj, egy Glenilen Farm név alatt futó gazdaságban készítik, West Cork-ban. A vajak között - hol máshol, ugye :...

Először is, szívből jövő, tiszteletteljes gratulációm Schmidt Egon ornitológusnak és írónak, abból az alkalomból, hogy Kossuth-díjat kapott. Gyermekkoromban a polcon, apám jóvoltából ott voltak a könyvei, amelyekből sokat tanultam. Egy alkalommal, Kildare-be autóztunk, Feriékhez, a csodás lótelepre, Rathangan-ba, s akkor hallgattuk végig Tollasbál az erdőben c. CD-jét. Még az állatokért nem nagyon rajongó uramnak is tetszett a madárdallal zsúfolt felvétel. *** Egy kommentelőm írta nekem, privát emailben (remélem, nem haragszik meg, hogy az engedélye nélkül idézem): "Remélem Ti nem érzitek meg annyira ezt a mostani válságot, persze olvasom a blogodat (szoktam morogni magamban amikor már régen nem írsz), de egy más szintről kezdeni a válságot az más végeredményt is jelenthet, talán könnyebb átvészelést." Mondhatnám, nagy büszkén, hogy személy szerint nem érezzük meg. Annyira. Bár néha olyan "utánam az özönvíz" érzéssel veszem le a jobbik palack bort a polcról, egy kic...