Nyár vége

Lassan elmúlik ez a nyár is,
emlékeit hagyva hátra a forróság,
mely megviselt mindenkit nagyon,
és a vágyott nyaralások, utazások,
melyek nem olyanok, mint képzeletben,
de megvolt, túléltük, s maradnak
képek, filmek, melyeket készítettünk,
hogy hosszú, téli estéken visszanézhessük:
megéltük nyarunk mégis, és reménykedünk,
hogy jövőre még jobb, szebb, érdekesebb
lesz, még ha tudjuk is, hogy ez önámítás,
boldoggá tesz a reménykedés így nyár
vége felé, mikor már rövidebbek a napok,
miként életünk is egy éve "odalett", s
kopognak majd az elsárgult levelek,
nyár vége itt van végre, túléltük megélve.

(Makovics János)

Reggelente imádok a kertben bóklászni, locsolgatni, csak úgy sétálgatni, megállni egy-egy növénynél, gyönyörködni bennük, kifeküdni a függőágyba és bámulni a felhőket, az időnként "csíkjukat elhagyó" repülőket , közben ábrándozni egy-egy utazásról. Ezek a reggelek már nem igazán nyári hangulatúak, lucskos a fű, már a nap sem úgy süt, olyan őszi hangulatúak. Úgy elröppent ez a nyár, szinte észre sem vettük, már itt kopogtat az ősz a kertek alatt, az ősz az én kedvenc évszakom.

Reggeli fények.... Már olyan bágyadtan világítja meg a kertet, mintha sajnálná, hogy nemsokára ezek a színek megtörnek, eltűnnek

A gyönyörű óriás bugájú lángvirágok is készülnek a az újabb virágdömping varázslatra

Még függőágy nélkül.... Ez itt az én nyaralóhelyem hortenziákkal, árnyliliomokkal és a lassan alakuló szőlőindás árnyékolóval.....

A hortenziák is kezdik felvenni az őszi ruhájukat, egyre jobban tetszelegnek a bágyadt őszies fényben

 Nekünk se jó már semmi😏 Napok óta csak esik, esik, esik... Nincs megállás, a föld nem bírja el, a növények közül a szerencsésebbek csak a földön fekszenek....

Na, ezzel az almaszedéssel se lesz már gondunk, csak az alatta lévő kerítés javításával😥 (Ki tudja mikor áll el az eső, mikor tudunk vele foglalkozni), az alatta lévő jövő évi málnának is annyi! Eddig ez a 2. hatalmas almafaág lehasadása. Előtte a rétesalma egy nagy ága tört le. Ennek az almafának a másik oldalán lévő ág is veszélyben van. Napok óta figyelem, hogy mikor adja fel. Nagyon sajnálom, mert ezt a fát a kerttel örököltük, egy nagyon finom ismeretlen, régi fajta alma terem rajta. Kétévenként terem csak, de akkor rogyásig van rajta.

A kerítés kiszabadítása miatt muszáj volt kihasználni az első adandó alkalmat, a rövidke esőszünetet

Színesednek a hortenziák is, annyira szeretem ezt az állapotukat!

A mai reggel hűvös, mondhatni hideg széllel indult, igazi őszi hangulat volt. A nap süt ezerrel, szép kék az ég, de a nyári hőség elillant. Nem hiányolom cseppet sem! Valamikor régesrégen Anyukám azt mondta, hogy amikor a katángkóró virít, vége van a nyárnak. A múlt héten ebben még kételkedtem volna, akkor láttam nyílóakat, most meg tessék, itt van!

A mocsári hibiszkusz az idén is rengeteg hatalmas virággal örvendeztet meg. Csak azt sajnálom, hogy ezek a gyönyörű virágok csupán egynaposak.