Így is lehet...

.... ünnepelni!
Tegnap egy karácsony előtti körúton vettünk részt, amit minden évben megteszünk. Most kicsit előbbre hoztuk, több ok miatt is. A férjem szülőfalujában (is) jártunk, és amint beértünk a "központba", rögtön megakadt a szemem az adventi dekoráción. Tudtam abban a pillanatban, hogy visszafelé itt meg kell majd állni néhány fotó erejéig. A fotókon is látszik, hogy még nincs befejezve a mű, a fenyőfát még akkor díszítették. Sajnálom, hogy nem későbben mentünk egy kicsit! Meg azt is, hogy nem mentünk oda hozzájuk beszélgetni, de az idő rövidsége miatt történt így.
Minden elismerésem az alkotóké, az ötletgazdáké, hogy szinte minimális anyagi ráfordítással ilyen csodálatos kompozíciót hoztak létre a falu apraja, nagyja, az odalátogatók örömére! (Remélem, hogy az ott élők tudják ezt kellőképpen értékelni)

Nem ez az első eset, hogy rácsodálkozom erre a kis közösségre! Az iskola előtti fából készült padok, a játszótér, a temető rendezettsége, az óvodai, iskolai munka (amibe a rokon gyerekeken keresztül belelátok), mind elismerésre méltó! Itt a közmunkások valóban dolgoznak, tesznek a falujukért, nemcsak eltöltik az idejüket. Szomorúan tapasztalom a saját szülőfalumban a temető állapotát, amiről inkább nem is beszélek. Ha az egyház nem tartaná rendben, akkor..... de ez nem tartozik ide! Itt látszik az, hogy ki és hogyan vezeti egy falu életét és mit tart fontosnak.
Áldott adventi készülődést mindenkinek!
Hogy teljes legyen a kép, betűzöm még ide a fb-ról (Csáki Lajos) hozott fotót arról a fenyőről, amit én még nem láthattam.

A karácsonyi cipő

Nem fogok minden újra meg újra megnézett karácsonyi filmemről beszámolni, nem tervezek ilyet. Mivel nincs kedvemre való műsor a rengeteg tv-csatorna egyikén sem, marad a youtube és a karácsonyi filmek. Most pl. ez:

https://www.youtube.com/watch?v=R9JrmlyHeXs

Imádom a karácsonyi készülődést, mindent ami karácsony! Ilyenkor már ráhangolódom, zenét hallgatok, karácsonyi filmeket nézek, még a kedvenc török sorozataimról is megfeledkezek.
Ezt a filmet még nem láttam, és most úgy érzem, hogy ezt nem lehetett volna kihagyni! Aki rászánja magát, annak kell hozzá néhány csomag papírzsebkendő is! Megható, szép történet.


Azt terveztem, hogy elmegyek az adventi gyertyagyújtásra..... Sajnos, nem lett belőle semmi, de szerencsére a netről tudtam szerezni fotókat. Remélem, hogy a jövő héten nem lesz semmi akadálya, hogy közelebbről is megnézzem.

 

 

Egy kicsit több a villamosról:http://m.minap.hu/cikkek/nem-semmi-utjara-indult-miskolc-adventi-villamosa-kepgaleriaval

Arról sehol nem olvastam, hogy a várban is lesz gyertyagyújtás, így erről is lemaradtam, pedig ezt még a kapunktól is jól láthattam volna., Majd a jövő héten!

 

Diósgyőri várnál: http://m.minap.hu/cikkek/alomszep-advent-diosgyori-varnal-kepgaleriaval 

Áldott, békés adventi készülődést mindenkinek!

Gősi Vali

"Fel nagy örömre"!

Karácsonyi fohász

A legszebb örömről volna jó üzenni,
de csak álomként jön el ma már,
hiába fordítom ég felé az arcom,
egyre távolibb az a fénysugár.

Mégis megérint, s én szívrepesve áldom,
ha visszatükröződik a halvány remény,
mi felemel, éltet és úgy tart, karol,
ahogy anyám ölelt, míg bújtam ölén.

A legszebb örömről volna jó üzenni
a karácsonyváró csillagok felé,
arról, hogy gyönyörű szeretet éled,
és letérdelünk mind a jászol elé.

Mégis, mégis könnyes ez az áldás,
elkél a fohász így advent idején,
szeretet szülessen égen és földön,
mosoly ragyogjon az árvák szemén! 

                                                         

Advent 2. vasárnapja képekben

 

 

ARANYOSI ERVIN: ADVENT_a második gyerta

… A második is fényre lobban,
jelzi, angyal szállt a földre:
– Éljetek méltóbban, jobban,
s várjatok az újszülöttre!

Lelketeket készítsétek, 
– a világ újjá születhet.
Szóljon szívből belső ének,
– nyissátok meg szeretetnek!

Legyen bennünk könyörület,
új megváltónk, mikor várjuk.
A világ is szebbnek tűnhet,
ha utunkat eképp járjuk.

Találd meg a belső békét,
s majd, ha utad tisztán járod,
élvezheted eredményét,
egy csendes, békés világot…

Aranyosi Ervin © 2013-12-08.

Advent

                                       

Advent van, s átjárja lelkem a szeretet és az emlékezés.
Rájövök ismét - tán ezredszer -, hogy szépen élni gyakran túl kevés.
Szeretni szóban és tettekben, hinni, remélni szüntelen.
Táplálni kell mosollyal, öleléssel, hogy emléked hibátlan legyen.

Most visszarepülök gondolatban gyermeki önmagamba újra …
Látom, amint kályha mellett nagyanyám fagyos lábujjamat gyúrja.
Hársfateát tölt poharamba: „Idd meg! Nem fogsz fázni majd!”
Átmelegedett testem, valóban s én azt hittem a tea tette azt.

Ma már tudom, tőle volt meleg. Ölelés, szeretet, gondoskodás,
ezek voltak mitől az a „jó” a testem és lelkem járta át.
Ez adta azt a boldog érzést, mi ma is rám tör, ha a múltba révedek.
Hiánya - így advent idejében -, fájón kéri vissza az elmúlt éveket.

Emlékszem a finom illatokra, ami a konyhát járta át,
mikor sült a finom mézes, és a lágyan foszló mákos kalács.
Arca piros volt az izgalomtól, mikor a szobába engedett,
csilingelt egy üvegpohár szélén: „Itt az Angyalka! Megjelent!”

Futottunk mind a fenyő köré, ámultunk, örültünk nagyon.
Ezt a boldog érzést gyermekeimnek minden karácsonykor átadom.
Már sokadszor töltjük el nélküle a karácsony szent ünnepét,
de lelkemben ott mosolyog képe, ahogy átöleli a gyermekeit.

Mert az ünnep attól sokkal szebb lesz, ha gyertyafényben rá emlékezünk.
S tudom, onnan fentről ő is nézi: Ugye mindenkit szeretünk?
Jusson szép szóból bárkinek! Simogató, ölelő kezekből,
mosolytól csillogó szemekből áradó tűz gyújtson fényeket!

Muzsika szálljon a gyermek kacajból, áhítat járja át a lelkeket!
A szeretetet, mit tőle tanultunk naponta adjuk át mindenkinek.
Drága Advent köszöntünk, Lelkünk téged epedve várt,
Hajnalfényed közöttünk hintsen szerte arany sugarát.


                                   / Szivünkböl és Erzsébet Kállai / 

https://www.youtube.com/watch?v=OoU-SE0ad1M&index=30&list=PLGdW1M6X4KYlonO1FYZCcMLCE_yxqO_vL


Boldog, békés, szetetteljes adventet, örömteli készülődést kívánok!

Angyal lajtorja csillagokból

Ezután már szinte mindennap valamilyen karácsonyi dekorációval fogok foglalkozni, mert ez aztán igazán kikapcsol. Rengeteg műanyag szalagom van, az évek során felhalmoztam, így aztán van miből készíteni a szalagcsillagokat. Nagyon szeretem őket, mert sokoldalúan fel lehet használni őket dekoráláshoz, csomagoláshoz, és nem utolsó sorban a karácsonyfa díszítéséhez is. Mellette szól még az is, hogy viszonylag olcsón és gyorsan el lehet készíteni. Igaz, minden évben "újratanulom" a készítésüket, mert az utolsó lépéseknél kicsit belegabalyodok a műveletekbe. Gyorsan megoldom, mert egy előző évit visszabontok, és máris megvan a megoldás.

Innentől kezdve már csak videóval lehetne mutatni a menetét, mert itt van az a kis bonyolultság.

A kedvencem az ezekből készült angyal lajtorja.

Fédrácsámnak a mai napra ezt a kis dalocskát hoztam:
http://www.youtube.com/watch?v=XfRFbQ3CvYw&list=PLGdW1M6X4KYmdZLT20W8mEuVd9uhNQXrL&feature=mh_lolz

Az első gyertya meggyújtása

Megint idősebbek lettünk egy évvel, megint itt van az év legszebb ünnepének a kezdete, az advent. Ennek a jelentését Fédruskám már tavaly is nagyon jól ismerted, de azért most újra felelevenítjük. Tudod, az ismétlés a tudás anyja!
Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”.
Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette, egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, amelyen minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.
Az adventi koszorú  fenyőágból készített kör alakú koszorú, amit négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutó, amely rózsaszín.  Ma már mindenki az ízlésének megfelelő színt választ, de legelterjedtebb a piros. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, az eljövetelt, Jézus születését. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.

Itt egy nagyon kedves kis legendát olvashattok, és köszönet érte a blog írójának.
http://arykana.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1147908

Amikor meggyújtjuk az első gyertyát, akkor majd gondolatban együtt leszünk. Az idén igazi téli, adventi hangulatunk lehet a hóeséstől. A napokban írtam a hatalmas  sárospataki hópelyhekről, hát ma délelőtt megint megadatott ennek a látványa. Hatalmas pelyhekben hullott, amit nem igazán sikerült megörökítenem, de gyönyörű volt, ablakon keresztül csodáltam.

 

Mircike ismerkedik a hóval