Pontosan egy hete történt, de még csak most jutottam el a megörökítéshez.
Elértük ezt is, hogy Fédra erdei iskolába ment! Nagyon készültem rá, hogy utolsó napon meglátogatjuk, kivisszük Ágit az utolsó napi ebédfőzéshez. Akkor még nem gondoltam, hogy milyen nehézségekbe fog ütközni, ill. mennyire nehezemre fog esni ez a kirándulás. Annyira rákészültem, és előző este még azon gondolkodtam, hogy ki sem tudok menni, annyira fájt a térdem, a derekam..... nem is sorolom tovább. Reggel aztán mégis úgy döntöttem, hogyha az autóból nem tudok kiszállni sem, akkor is megyek. Jól tettem! Megszálltak az emlékek, mindent sorban felidéztem..... Régi szép idők!
Hogy ez az erdei iskola milyen jó dolog! Boldog lehet az a gyermek, akinek a tanítója vállalja ezt programot! Az előnyeit össze se tudom szedni! Ezt a gyerekek is csak idővel fogják tudni értékelni! Mennyi élmény!
Én is voltam itt(is) az osztályaimmal. Akkor még nem volt ilyen szépen felújítva az épület, de akkor is óriási élmény volt! Imádtam ezeket az erdei iskolás napokat! Úgy szerettem készülni rá, olyan programokat összeállítani, ami hasznos is, de egyben kellemes a gyerekeknek. Most is elevenen él bennem a sok-sok szép emlék: túrák, madár megfigyelések a madarásszal, a reggeli tornák az épület előtt, A tábortűz körüli játéktanulások (Még most is magam előtt látom az arcukat, amikor a "Szellő zúg távol"-lal igyekeztünk lecsendesíteni őket), az esti bátorságpróbák, a nap végén a gyerekek "kullancstalanítása", a lefekvésnél adott puszik, a csapat lecsendesítése a napi élmények után, a csoportokban végzett feladatok, versenyek, számháborúk.... fel se tudom sorolni őket! Nagyon-nagyon kedves emlékek! Sajnálom azokat, akik nem vehetnek részt egy-egy ilyen programon! Mi annakidején még évente vittük a gyerekeket, mindig hosszabb ideig tartó alkalmakra. Ma már az anyagi vonzata miatt sok iskola nem engedheti ezt meg magának.
Hát, ilyen élmények, emlékek után vágtunk neki az útnak.
Ezek alatt a lombos fák alatt szerveztük a versenyeket
Nekünk még az épület hátuljáról volt a bejáratunk (ott nem kellett lépcsőt mászni)
Most minden szobához tartozik fürdőszoba WC-vel (Mi még közös zuhanyozókat használtunk, annak is megvolt a hangulata! Fürdés előtt mindenkit végigvizsgáltunk, hogy nincs-e bennük kullancs)
Nagyon jó ez a pajta, sok jó programnak ad helyet. Még most is emlékszem az F. Nagy Zsuzsás nemezelésre
Elkészült a finom ebéd!
Barátikörben
A fenti képeket Ági készítette, mert itt én csak annyi időre szálltam ki, hogy üdvözöljem a barátoskolléganőmet. Nem maradtunk ott a főzés idejére, mert nyűgös is voltam, meg más okok miatt is (Nem akarom itt taglalni) úgy döntöttünk, hogy elmegyünk Kondóra a sógornőmet meglátogatni, és visszamegyünk a Varbói-tóhoz.
Itt ültünk le tízóraizni
Beszédbe elegyedtünk az itt horgászó bácsikkal, akik évek óta ide (is) járnak Barcikáról horgászni. Szerintük ez az egyik legszebb horgásztó a környéken. Igazuk lehet! Szép tiszta, rendezett, nyugalmas, és az a kilátás ami itt van! Itt fel lehet töltődni!
Rendesen körbejártuk a tavat
Egyik osztályommal itt pihentünk meg a hazafelé úton, itt fagyiztunk egy jót. Most is megtettük.
Ezek már a túloldalról készültek
Távolban a falu
Jó volt felidézni ezeket az emlékeket!